A történelem során volt már olyan, hogy tilos volt Trianonról beszélni, olyan is volt már, hogy megpróbálták nevetségessé tenni azt, aki foglalkozott Trianonnal, de megegyezés a mai napig nincs arról, hogy hogyan érdemes erről a sokakat megosztó történelmi eseményről beszélni, gondolkodni. Nem csak a szomszédos országokkal nincs megegyezés, hanem a magyar politikában sem. A történészeket és a politikusokat leszámítva sok ember inkább nem foglalkozik túlzottan ezzel a témával, nehogy kinézzék őt.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme foglalkozni a témával, ha úgysem lehet már változtatni rajta. Szerintem ez nem jó érv, mert ha belegondolunk, valójában az egész történelem olyan, hogy nem lehet rajta változtatni, és azért sok ember foglalkozik történelemmel.
Szerintem sok embernek azért lenne érdemes Trianonnal foglalkoznia, hogy ebben a témában néhány dolgot kicsit helyretegyen.

Trianon stratégiai döntés volt

Trianon elsődleges célja az volt, hogy Németországot meggyengítse azzal, hogy a Németország mellett álló erős gazdasággal rendelkező Osztrák-Magyar Monarchiát megszüntesse.

Bár felmerülhet a kérdés, hogyha a németeket akarták vele meggyengíteni, akkor az első világháborút lezáró szerződésben miért vettek el aránylag kevés területet Németországtól, és miért csak a második világháborút követően tették rá jobban a szájkosarat Németországra, de tény, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát sikerült olyan országokra felosztani, akik szinte biztos, hogy örökké hálásak lesznek az őket létrehozó hatalmaknak (USA, Nyugat-Európa, Oroszország) vagy legalább azok egyikének, valamint az is igaz, hogy a felosztás következtében sok kisebb, egyenként nem túl erős ország jött létre ("oszd meg és uralkodj", "divide and conquer", "divide et impera").

Stratégiailag az sem egy elhanyagolható szempont, hogy Trianont követően Magyarország talán az egyetlen, akinek ennyire komoly sérelmei lettek, szerintem könnyen elképzelhető, hogy az Antant/szövetséges hatalmak erre tudatosan gondoltak, és amellett döntöttek, hogy inkább egy országnak ártsunk nagyon, de cserébe a többi országnak viszont területet adunk.
És habár néha szoktam azt az érvet látni/hallani, hogy Ausztria is sok területet vesztett, de nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországtól még Ausztria is kapott területet (Őrvidék/Burgenland), illetve Ausztriától inkább gyarmatokat vettek el, mintsem az ország részét sokáig képező történelmi területeket. Sőt, az Ausztriától Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol még autonómiát is kapott.

És akkor még ennek tetejében ott volt a Kis-Antant, lényegében a Magyarországtól Trianon keretében a legnagyobb területet átvett országok összefogtak, mind a mai napig kiállnak egymásért, ha bármilyen hír felmerül, amire egy kicsit is rá lehet fogni azt, hogy a magyar revíziót erősíthetné. Ha valaha bármelyik ország magyar revízióban gondolkozna, akkor jó eséllyel sok országgal kerülne ellenséges viszonyba.

Magyarország egyedül maradt ezzel a sértettséggel, szerintem kijelenthetjük, hogy nincs a világon egyetlen ország sem, amelyik egyértelműen és tartósan Magyarország mellett állna Trianon átértékelésében. Lényegében ezt írta le Halassy Béla Miért éppen ez a Trianon? című művében:

"Hazánk megcsonkítása egyszer és mindenkorra befejezett tény. A mostani állapot megmásításában nincsenek és nem is lesznek szövetségeseink. A régi világrendekben mindig munkálkodtak erők, amelyek akár a török, akár az osztrák, akár a szovjet uralom ellen hatottak, közvetve szinte a mi oldalunkon állva. Viszont Trianon átértékeléséhez nem fűződik nemzetközi érdek: hazánk és a magyarság csak jelentéktelen tényező a -világpolitikában."

Arról, hogy "miért volt szükség" ilyen stratégia döntésre, Romsics Ignác (szerintem méltatlanul kevésbé ismert) magyar történész valahogy így fogalmazott:

"1918 tavaszán úgy látszott, hogy a háborúnak mindjárt vége, és a németek megnyerték a háborút. A német csapatok az orosz forradalom miatt az egész Baltikumot uralják egészen Odesszán túlig, szinte az Ural-hegységig, nyugaton pedig állóháború van, de a Benelux államokat uralják. [...] ez több mint 200ezer fő (nagyobb mint az Egyesült Államok népessége akkor), és egy hatalmas nyersanyag bázis (majdnem önellátó). Ha így ki tud alakulni az a német Közép-Európa, amelynek Friedrich Naumann lutheránus lelkész dolgozta ki a legismertebb tervét a háború alatt Mitteleuropa címmel, akkor itt vége a brit kontinentális egyensúlynak, vége a francia hegemóniának, akkor ez egy németek által uralt Európa lesz. Ha pedig a kontinentális Európát németek uralják, akkor az egy olyan hatalmi háttér, hogy a világtengereken is nagyon befolyásosak lesznek. Már a háború előtt is megjelentek Afrikában, Kínában, különböző helyeken, de ha ez az erő áll mögöttük, akkor az Egyesült Államoknak abban kellett gondolkodni, hogy amerikai közvetlen érdekeltségeket a Csendes-Óceán területein fognak a németek birtokba venni. [...] sokkal egyszerűbb a németeket a kontinensen megverni, mint megvárni, hogy majd a saját vizeinken kerüljünk velük szembe."

Ebben a videóban:

Trianon igazságtalansága nem hatotta meg a győztes tárgyaló feleket

"A fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb."

Apponyi Albert trianoni védőbeszéde

A magyar küldöttség – Apponyi Albert gróf vezetésével – 1920. január 16-án megvédte a történelmi Magyarország egységét, és történelmi érveket hozott fel, például:
"Ezer éve védjük Európa keleti kapuját..."

Ekkor – a legendás történet szerint – az egyik antanthatalom (főként brit) képviselője állítólag csak annyit válaszolt:
"It is time to change." ("Itt az idő, hogy ez megváltozzon.")

Halassy Béla a Miért éppen ez a Trianon? című művében így fogalmazott:

"Az alávetett helyzetben lévő azzal szokott érvelni, hogy ő mennyire nemes eredetű, milyen régóta él egy adott földön és mekkora volt egykori hatalma. Ezzel a gondolattal persze nem juthat messzire, mint ahogyan az aztékok sem a spanyolok ellenében."

Mi a helyzet a nem magyarlakta területekkel?

Trianon egyik, ha nem a legfontosabb okának sokan (még a magyarok közül is sokan) azt az érvet hozzák fel, hogy az elcsatolt területek nagy része nem volt magyarlakta terület.

Ez ellen a legjobb érv az szokott lenni, hogy sok magyarlakta területet elcsatoltak Magyarországtól Trianon keretében, ráadásul ezek között voltak határmenti magyarlakta területek is (például Csallóköz, Bácska, Partium), ami jól kivehető ezeken a térképeken:

Azzal én is egyetértek, hogy kétségkívül sokat enyhített volna Trianonon, ha legalább ezek a határmenti magyarlakta területek Magyarország részei maradhadtak volna (de mivel Trianon stratégiai döntés volt, így a döntéshozó hatalmak a Magyarországgal szemben álló országokhak kedveztek).

Viszont szerintem sokan nem gondolnak arra, hogy a magyar lakosság bizonyos időszakok, események miatt igencsak megfogyatkozott, és attól, hogy egy ország történelmi területéről eltűnik, vagy kisebbségbe kerül az országot képező népcsoport, az nem kell, hogy azzal járjon, hogy ezeket a területeket elcsatoljuk az adott országtól. És ezzel nem amellett akarok érvelni, hogy Trianon igazságtalan volt, hanem csak +1 érvet szeretnék felhozni amellett, hogy Trianonnak nem feltétlenül volt elkerülhetetlen, inkább azt mondanám, hogy sok csillag együttállása kellett ahhoz, hogy megtörténjen.

Tatárjárás (1241–1242)

• A magyar lakosság aránya az országban a tatárjárás előtt kb. 60-65% lehetett (becslés).
• A betelepítések után, a 13-14. század fordulóján ez az arány valószínűleg csökkent kb. 50-55%-ra.

Igen, tudom, hogy az alábbi térkép nem közvetlenül a tatárjárás utáni állapotokat mutatja, de mivel a török időket sem, ezért időrendi sorrendben a blogbejegyzésnek erre a pontjára tudtam leginkább beilleszteni.

Török idők (1526-1699)

Osztrák-Magyar Monarchia előtt, amikor Magyarország osztrák gyarmat volt (1699-1867)

A Habsburgok etnikai átrendezést is célzó politikát folytattak, és több régióban tudatosan gátolták a magyar etnikum arányának visszaállását. Nem mindig volt formális tilalom, de adminisztratív eszközökkel (pl. engedélyek hiánya, kedvezőtlen adózás) ezt elérték.

• Temesköz (Bánság) esetében a bécsi kormány sokáig nem engedte magyarok visszatelepülését, mivel politikailag megbízhatatlanabbnak tartották őket.
• A Határőrvidéken (pl. Vajdaság, Délvidék, Erdély peremvidékei) csak katonai szolgálatra hajlandó népeket (főként szerbeket) engedtek letelepedni.

Végezetül ehhez a részhez mellékelném még Jugoszlávia (korábban Szerb-Horvát-Szlovén Királyság vagy Jogoszláv Királyság) népességi térképét, ahol a szerbek kb. 36%-át tették ki az össznépességnek. Ennek a soknemzetiségű országnak a létrejöttét támogatták az Antant/szövetséges hatalmak. Persze itt sokan fel szokták hozni azt az érvet, hogy Jugoszláviában szláv népek éltek, és ők rokon népek, de talán a délszláv háború megmutatta, hogy mennyire volt ez működőképes. Később még Montenegró (2006) és Koszovó (2008) is független állammá válhatott, de Délvidék természetesen maradt a szerbeké.

Érdemes megjegyezni, hogy Nagy-Magyarország kialakulása hosszú évszázadok természetes folyamatai – népmozgások, államalapítás, politikai stabilizáció – révén jött létre, míg Jugoszlávia létrejötte főként 20. századi, mesterséges politikai döntések és adminisztratív egyeztetések eredménye volt. Bár kevés nép él ma pontosan ott, ahol évezredekkel ezelőtt, a Kárpát-medencében kialakult magyar államiság közel ezer éven át fennmaradt. Jugoszlávia viszont – és annak előzménye, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság – a 20. században jött létre, és hozzávetőleg 60 év alatt felbomlott, méghozzá nem külső nagyhatalmak döntése nyomán, hanem belső ellentétek, a tagállamok szétválása és háborús konfliktusok következtében.

Trianon előtt nem volt Nagy-Magyarország, csak Osztrák-Magyar Monarchia?

Ezzel az érvvel leggyakrabban kedves szomszédainktól találkozhatunk, ők néha ezt annyira túltolják, hogy szerintük Trianon előtt Magyarország soha nem is létezett.

Persze van oka annak, hogy miért nevezik a Monarchia időszakát boldog békeidőknek, mivel a Monarchia gazdasága akkoriban világszinten élvonalban volt, sőt, a Monarchia idején már az elmagyartalanodott területek elmagyarosítását is engedélyezték.

De a Monarchia időszaka csak 51 év volt (1867-1918), előtte Magyarország 168 évig volt osztrák gyarmat (1699-1867), ami nem egészen a magyarság megerősítéséről szólt.

Emlékezzünk az 1848-as szabadságharcra, aminek következtében Magyarország majdnem független állam lett, de ezt orosz segítséggel sikerült az osztrákoknak megakadályozniuk, az meg már csak a történelem cinikus fordulata, hogy később az oroszok a Monarchia, és így Magyarország ellenségeként vettek részt a világháborúban.

A bécsi döntések sorsa

A döntések Hitler és Mussolini irányított diplomáciájának eredményei voltak, a nyugati hatalmak nem voltak részesei a tárgyalásoknak. A második bécsi döntés idején (1940), Franciaország már el is esett a német támadás miatt, Anglia pedig súlyos helyzetben volt – reálisan nem tudtak beleszólni.

"A konzervatív magyar politikai elit egy része, köztük Teleki Pál kormányfő és Bethlen István volt miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy a németektől kapott "ajándékért" magas árat kell majd fizetni, és azt is pontosan tudták, hogy a revízió német vereség esetén nem lehet tartós."

szöveg forrása:

https://www.origo.hu/tudomany/20150830-masodik-becsi-dontes-masodik-vilaghaboru-eszak-erdely-teleki-pal-ribbentrop-ciano-erdelyi.html

Tóta W. Árpád egyébként ezt írta a bécsi döntésekről:

"Hiába, volt, amit Hitler jobban csinált, mint a szövetségesek."

https://w.blog.hu/2007/07/04/nagy_magyarorszag_nem_orszag

• A bécsi döntéseket a náci Németország és fasiszta Olaszország hozta meg (mint „döntőbírók”). Ha ezek a döntések érvényben maradnak, azzal jogfolytonosságot adtak volna a tengelyhatalmak agresszív, egyoldalú politikájának. A második világháború győztesei viszont nem akartak semmit elismerni abból, amit Hitler elért, még akkor sem, ha egyes döntések – pl. etnikai alapon – részben igazságosabbnak tűnhettek, mint Trianon.
• A párizsi békeszerződések (1947) a trianoni határokhoz tértek vissza, nem véletlenül. A győztesek – főként Franciaország, a Szovjetunió, és részben az USA – nem akarták megváltoztatni az első világháború után kialakított európai határokat, mert azzal beismerték volna, hogy azok igazságtalanok vagy hibásak voltak. Nem azért, mert az igazságosság érdekelte őket, hanem mert a saját háború utáni tekintélyük és döntéseik megkérdőjeleződtek volna. Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia is a győztes oldalon voltak, és a területi visszacsatolások az ő rovásukra mentek volna.

Magyarország a nácik legfőbb szövetségese?

Miért gondolják egyesek, hogy Magyarország a nácik legfőbb szövetségese volt?

• Magyarország 1940-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (Németország, Olaszország, Japán).
• 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, Németország oldalán.
• A magyar hadsereg részt vett a keleti fronton (pl. a Don-kanyarban).
• Zsidótörvények már 1938-tól léteztek, és 1944-ben (német megszállás után) a magyar közigazgatás aktívan közreműködött a zsidók deportálásában.

De miért nem tekinthető Magyarország a legfőbb náci szövetségesnek?

• Magyarország nem volt náci diktatúra, hanem konzervatív–tekintélyelvű rendszer, amely nem osztotta teljesen a náci ideológiát.
• Horthy Miklós többször megpróbálta lavírozni az országot Németország és a nyugati hatalmak között.
• Magyarország nem akart közvetlenül hadba lépni a Szovjetunió ellen 1941-ben, csak a kassai bombázás után csatlakozott a támadáshoz.
• Anglia és az USA ellen nem volt komoly katonai szerepvállalás.
• A német megszállás (1944. március 19.) azt mutatja, hogy a náci vezetés nem bízott Magyarországban.
• Horthy kormányzó 1944 októberében megpróbált kiugrani a háborúból, amit német válaszlépés (Szálasi hatalomra juttatása) követett.

Más országok "lelkesebbek" voltak náci szövetségesként

• Olaszország: Mussolini fasiszta állama már a kezdetektől ideológiai és katonai szövetségese volt Hitlernek.
• Románia: jelentős haderővel támadta meg a Szovjetuniót, és rendkívül aktív volt a holokausztban is (pl. Iași pogrom).
• Szlovákia (1939–45): német bábállam volt, formálisan is alárendelve Berlinnek.

Szlovákiában és Romániában aránylag több zsidót deportáltak és gyilkoltak meg a náci időszakban, mint Magyarországon – legalábbis egy ideig. Magyarországon a német megszállás (1944. március 19.) után indult meg a gyors deportálás.

Szocializmus és Trianon

Romániában a szocializmus idején is erőteljes románosító politika zajlott, különösen Ceaușescu alatt. A magyar lakosság arányának és kulturális befolyásának csökkentése tudatos cél volt, amit telepítésekkel, intézményrendszeri átszervezéssel és nyelvi, kulturális asszimilációval értek el.

Magyarországon ezzel szemben Trianon, nemzeti múlt, határon túli magyarság témája szinte teljesen el lett hallgatva, legfeljebb egyes irodalmi művekben, metaforákon keresztül lehetett róla beszélni.

Elhalasztott revíziós esélyek a rendszerváltás (1989) után?

Szerb-Horvát háború (1991–1995)

A Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben függetlenséget hirdetett, amit Szerbia nem ismert el. Kitört a szerb–horvát háború, amely során súlyos etnikai tisztogatások, harcok, városrombolások történtek. Magyarország közvetlen szomszédként figyelte az eseményeket, miközben menekülteket fogadott be, főként horvátokat és vajdasági magyarokat.

Szerbia ekkor katonai konfliktusba bonyolódott több irányban (Horvátország, Bosznia, majd később Koszovó), és elszigetelt államként élt embargó és nemzetközi nyomás alatt. A Vajdaságban ekkor is éltek tömbben magyarok (pl. Szabadka környéke), és elvileg volt némi esély határrevízióra, de...

A határmódosítás nemzetközi szerződések alapján tabu volt – különösen egy szomszédos ország meggyengülését kihasználva. Magyarország friss demokrácia volt, amely EU- és NATO-integrációra törekedett – egy revíziós lépés ezt azonnal megtorpedózta volna. Az ENSZ és az EU béketárgyalásokban volt érdekelt, nem új háborúk kirobbantásában.

Sem az Antall-kormány (1990–1993), sem az utána következők nem képviseltek revíziós politikát – sőt, Antall József híres kijelentése szerint:
"Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke vagyok, de a politikai realitások alapján cselekszem."
A magyar politika célja a nyugati szövetségi rendszerbe való beilleszkedés volt – nem etnikai alapú konfliktusok kiélezése.

A magyar honvédség a rendszerváltás után erősen leépült, és semmilyen formában nem állt készen katonai kalandra. A jugoszláv hadsereg viszont továbbra is jelentős erő volt a régióban, valószínűleg súlyos válaszcsapás érte volna Magyarországot egy ilyen akció után.

Jugoszlávia vs NATO, 1999

1999-ben a NATO légitámadásokat hajtott végre Jugoszlávia (Szerbia) ellen a koszovói konfliktus miatt. Magyarország – már NATO-tagként (1999. március 12-től) – engedélyezte a NATO repülőgépek átrepülését és használta pl. Taszárt logisztikai célokra, igaz, közvetlen harci bevetések nem innen indultak, hanem főként olaszországi bázisokról (pl. Aviano).

NATO beavatkozás célja nem Magyarország érdekeinek kiszolgálása volt, hanem a koszovói humanitárius válság megoldása és Milosevics megbüntetése. Magyarország éppen csak csatlakozott a NATO-hoz (március 12-én), és súlytalan szereplő volt a döntéshozatalban. A NATO-tag Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy nem használ erőszakot a határok megváltoztatására – még akkor sem, ha a másik fél nem NATO-tag. Egy revíziós törekvés könnyen újabb háborúba sodorhatta volna a térséget, amit sem az EU, sem a NATO nem engedett volna meg.

Kevésbé ismert tények Trianonhoz, Nagy-Magyarországhoz kapcsolódóan

Kérészállamok

térkép forrása:

• https://index.hu/trianon/kereszallamok_kun_koztarsasag_lajtabansag_fiume_d_annunzio_banat_szekely/

"Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan "sarj-állam" a Magyar Királyság törzséből az első világháborút követő összeomlás után. Ezen sarj-államok közül néhányról könyvtárnyi anyag áll rendelkezésünkre, néhányról pedig valószínűleg itt fognak először hallani. Ha csupán egyetlen ilyet találnak már megérte megírni a bejegyzést. Ezek az országok térképen sem jeleníthetők meg, területük, lakosságszámuk napról napra változhatott a világ-, avagy a helyi politika függvényében. Virágzásuk egy naptól 3,5 évig terjedt, többségére már a megszűnés másnapján sem emlékeztek a helybéliek."

szöveg forrása: https://pangea.blog.hu/2014/06/04/magyarorszag_feldarabolja_onmagat

Burgenland és az Anschluss

Az 1938-as úgynevezett Anschlusst, amikor Ausztria a náci Németország részévé vált, követően a budapesti kormány azt várta, hogy Hitler visszaadja Magyarországnak Burgenlandot, erre azonban nem került sor. Annál inkább egy ausztriai magyarok elleni népirtásra, hiszen pont Burgenlandban sokan közülük zsidók vagy cigányok voltak: ezrek vesztették el életüket a nemzetiszocialisták megsemmisítésüket célul kitűző politikája miatt.

szöveg forrása:

https://web.archive.org/web/20201203112346/https://azonnali.hu/cikk/20200818_miert-nem-erdekel-senkit-trianon-ausztriaban

Dél-Erdélyi hadjárat (1944)

Amikor Románia átállt a szövetségesek oldalára, a magyar katonáknak sikerült Dél-Erdély egy kis részét elfoglalniuk egy kis időre.

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-erd%C3%A9lyi_hadj%C3%A1rat_(1944)

Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát

"A MAT biztosította a magyar oktatási és kulturális intézmények fennmaradását és működését, amit az autonómia legjelentősebb eredményeként könyvelhetünk el. De a székely autonómiáért cserébe nagy árat fizetett nemcsak a maradék romániai magyar, de sok más nemzeti kisebbség is. A propagandaértékkel, kirakatjelleggel is rendelkező MAT létrehozását követően, 1953 januárjában ugyanis Ghiorghiu-Dej kijelentette: a nemzetiségi kérdést megoldották Romániában.

Álláspontja szerint immár nem volt szükség egyéb kisebbségi szervezetre, ami nemcsak a magyarságot érintette, ugyanis 660 ezer egyéb nemzetiségű lakos is élt a Román Népköztársaságban. Így néhány hónappal később a német, zsidó, szerb és ukrán szervezetek, valamint a Magyar Népi Szövetség is „feloszlatta önmagát”, sőt megszüntették a Nemzetiségi Minisztériumot is.

A MAT-on kívüli kétnyelvű feliratok lassan eltűntek; Gheorghiu-Dej megszüntette a magyar nyelv hivatalos használatát a többi tartományban és a magyar kulturális intézményeket, könyvkiadókat, színházakat is fokozatosan a MAT-ba telepítették át. A két kolozsvári magyar főiskolát felszámolták, a magyar nyelvű irodalomhoz való hozzáférés (a könyvtárak vagy a sajtó révén) is egyre nehézkesebbé vált. A MAT így egyre inkább egy „magyar kulturális üvegházzá”, vagy Lipcsey Ildikó szavaival élve, „kultúrgettóvá” vált (Utak és tévutak. Bp., 2008.)."

szöveg forrása:

https://mult-kor.hu/sztalin-adott-utoljara-a-szekelyeknek-autonomiat-20141028?pIdx=3

Tévhitek, városi legendák Trianonról

Mi lett volna ha nem írják alá?

"Arra jutottak, hogy a békefeltételek visszautasítása Magyarországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséhez vezetne, ami a háború utáni nehéz helyzetben a magyar kereskedelmi és pénzügyi élet összeomlását hozná el.
Tehát a kortársak, akik végül a trianoni békeszerződés aláírása mellett döntöttek, úgy ítélték meg, hogy a győztesek előbb vagy utóbb képesek lesznek Magyarországot rákényszeríteni az aláírásra, és egy ilyen küzdelemben legyengült ország alkupozíciói csak tovább romlanak."

[...]

"Inkább úgy fogalmaznék, hogy 1920 tavaszán a magyar politikai elit valós döntési pozícióban volt. Akkor lehetett volna úgy dönteni, hogy nem írjuk alá. Egy időben Apponyi Albert és Teleki Pál is ezt javasolta. De aztán a politikusok végiggondolták az összes lehetséges következményt, és arra jutottak, hogy olyan gazdasági összeomlás és társadalmi felfordulás következne – akár még a kommunisták vagy Károlyiék is visszatérhetnek –, hogy az aláírással a kevésbé rossz forgatókönyv valósulhat meg."

szöveg forrása:

https://24.hu/belfold/2020/05/27/trianon100-ablonczy-balazs-bekeszerzodes-interju/

"Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szomszédos államok mindegyikének további, a trianoni békén túlmenő területi igényei voltak hazánkkal szemben, így Magyarországnak nem állt érdekében kivívni az antant még erőteljesebb ellenszenvét, és a területi kérdést ilyen körülmények között nyitva tartani. Összességében az aláírással szembeni ellenszegülés csak az ország nehezen helyreállított belső stabilitását sodorta volna veszélybe."

szöveg forrása:

https://web.archive.org/web/20220616061913/https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/trianon-100-miert-irta-ala-magyarorszag-a-bekeszerzodest

Nem akartak katonát látni?

"Nem akarok több katonát látni" – jelentette ki 1918. november 1-jén az őszirózsás forradalom nyomán alakult Károlyi-kormány hadügyminisztere, Linder Béla a miniszteri eskütételét követően tartott nyilvános beszédében.

Nem Linder egyetlen mondata miatt nem volt hadsereg, hanem sok tényező miatt nem is lehetett volna. Nem lehet egyetlen mondattal vagy személlyel (pl. Linder Bélával) megmagyarázni az összeomlást. A bukás komplex okokra vezethető vissza: szervezési nehézségek, társadalmi közöny vagy félelem, a Monarchia szétesése, nemzetiségi széttagoltság, logisztikai problémák, stb.

"Ugyan nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy a történelmi országkeretek védelme érdekében, de a Károlyi-kormány azért nekilátott a hadseregszervezésnek. Az öt legfiatalabb évfolyamot, az 1896 és 1900 között születetteket, illetve a hivatásosokat kezdetben nem engedték leszerelni. Csakhogy a kísérlet kudarcba fullad, a november végéig visszatérő 1,3 millió emberből csak 37 ezret tudtak a seregben tartani. Ráadásul óriási területi különbségek vannak: egész Erdély területén mindössze 2050-en maradnak a magyar hadsereg kötelékében."

[...]

"Az erdélyi toborzás teljes sikertelenségéhez több szerencsétlen tényező együttállása vezetett. A románság által tömbben lakott területen, például az Erdélyi-érchegységben a magyar államigazgatás hagyományosan gyenge volt. Ehhez fontos megérteni, hogy az ország 1918-ban nem úgy működött, mint ma. Hatalmas területeken a magyar államigazgatás annyit jelentett, hogy az egyik faluban állomásozott nyolc csendőr, akiből hét amúgyis román nemzetiségű. Ilyen térségekből a román falusiaknak természetesen eszük ágában sem volt bevonulni az új magyar kormány hadseregébe. Ők inkább a saját elitjük által felállított nemzetőrségekben akartak szolgálni. Ráadásul nem állt teljesen helyre az 1916-os román betörést követően a közigazgatás a színmagyar Székelyföldön sem – ez is gyengítette a toborzást. Mindehhez jött még, hogy a terület nagy részét a beszivárgó román hadsereg már megszállta. Végezetül: a sikertelenségben a véletlen is szerepet játszott. Az erdélyi alakulatok jó része a francia fronton szolgált, ők értek haza legkésőbb. Az egyik etnikailag leginkább magyar egység, a székelyudvarhelyi 82. közös gyalogezred legnagyobb része pedig olasz fogságba esett, ezért rájuk sem lehetett számítani az új magyar hadsereg felállításakor."

szöveg forrása:

https://www.valaszonline.hu/2019/12/13/revesz-tamas-karolyi-linder-hadseregleszereles-interju/

A Tanácsköztársaság tehet Trianonról?

"legkésőbb 1919. március 7-én az új határok nagyjából készen álltak (ezért nem életképes az a magyarázat, hogy a nagyhatalmak a budapesti kommunista hatalomátvétel miatt büntették volna Magyarországot, a Tanácsköztársaság ugyanis csak március 21-től datálható). A magyar Vörös Hadsereg a július 20-án indított offenzívájával kísérletet tett ugyan a Tiszántúl visszafoglalására, a román ellentámadás azonban megállíthatatlannak bizonyult, 1919 augusztusában a román hadsereg megszállta Budapestet."

szöveg forrása: https://mek.oszk.hu/11800/11891/html/

Apponyi Alberthez kötött hamis idézet

Apponyi Albert soha nem mondott olyat, hogy "Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját".

szöveg forrása:

https://www.urbanlegends.hu/2022/06/apponyi-albert-beszede-idezet-onok-most-megastak-magyarorszag-sirjat/

Az idézet stílusa és megfogalmazása valóban nem tükrözi Apponyi Albert híres retorikai stílusát, amely választékos, körültekintő és diplomatikus volt. A mondatban ráadásul szóismétlés van: "megásták Magyarország sírját" kétszer szerepel, ami egy ilyen rangú szónoktól szokatlan lenne. A valóságban Apponyi 1920. január 16-án a békedelegáció előtt tartott beszédében nem fenyegetőzött, nem tett ilyen profetikus kijelentéseket. Inkább történelmi, földrajzi, etnikai és gazdasági érveket hozott fel Magyarország területi egységének megtartása mellett. Retorikája célja nem az ellenségeskedés fokozása, hanem a meggyőzés volt.

Trianon 100 év múlva lejár?

Sokáig sokan hittek abban, hogy Trianon valahány év után, például 100 év után lejár.

"a történész leírta, hogy a trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot."

[...]

"Ennél is elegánsabban cáfolható a legenda, ha rámutatunk: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés. Tehát például amikor a Duna fősodorvonaláról beszélünk, mint határról, mindig a párizsi békeszerződésre hivatkozunk, sosem a trianonira – mutat rá Ablonczy. Innentől kezdve pedig semmi értelme az 1920-as keltezésű szerződés kerek évfordulóival kombinálni."

szöveg forrása:

https://www.urbanlegends.hu/2012/01/trianon-100-2020-ban-minden-visszakapunk/

Egyéb

• https://pangea.blog.hu/2019/02/21/szaz_eves_a_voros_terkep
• https://pangea.blog.hu/2018/03/14/romania_voros_terkepe
• https://pangea.blog.hu/2018/12/01/roman_etnikai_terkepek
• https://maszol.ro/belfold/103192-magyar-nemzetiseg-roman-dolgozok-milyen-volt-ceau-escu-magyarsagpolitikaja