Sokan vannak azon a véleményen, hogy az emberiség ki fogja pusztítani magát. Én nem tartozok ezek közé az emberek közé, sőt drukkolok az emberiségnek, hogy minél tovább fejlődjön, és minél több problémát megoldjon, viszont ez egy másik téma. Itt ebben a bejegyzésben arról lesz szó, hogy mik azok a csillagászati események, illetve természeti törvények, amik miatt egyszer a távoli jövőben kihalhat az emberiség.
Hozzá kell tenni, hogy egyrészt nem tudjuk azt, hogy ezek a dolgok (vagy ezeknek a dolgoknak egy része) tényleg megalapozott-e, vagy majd a jövőben kiderül, hogy csak a jelenlegi ismereteink, találgatásaink szerint volt így, illetve azt sem lehet tudni, hogy többmillió vagy többmilliárd év alatt hova fejlődik az emberiség, ki tud-e találni ezek ellen valamit (mint ahogy párszáz évvel ezelőtt azt sem sejtették, hogy valaha lesz atomenergia vagy atombomba).

Gondolkodtam rajta, hogy azokat az eseményeket is felsoroljam, amik elméletileg veszélyeztethetnék az emberi életet, de jó eséllyel nem fogják (például egy közeli naprendszerben történő szupernóva robbanás (erről lásd ezt a cikket), vagy viszonylag közel történő gammavillanás (erről lásd ezt a videót), illetve a legismertebb, egy nagyobb aszteroida becsapódása a Föld bolygóba, amit talán már ma is, vagy a közeljövőben ki is tudna védeni az emberiség), de végül amellett döntöttem, hogy a cikk címe miatt ez kicsit félrevezető lenne, így ezeket kihagyom a felsorolásból.

Amiket itt leírok, annak egy része csak elmélkedés, nem tudományosan bizonyítható.

kép forrása: Atomcsill, Dávid Gyula, A következő 137 kvintillió év (videó)

Tartalomjegyzék

• a Nap életének vége
• a mi galaxisunk (Tejútrendszer) és az Androméda-galaxis "összeütközése", egyesülése
• lehetséges-e az ember számára a csillagközi utazás
• lehetséges-e az ember számára a galaxisok közötti utazás
• hamis vákuum elmélet
• a Nagy Szűrő
• az univerzum életének vége

A Nap vörös óriássá, fehér törpévé, majd fekete törpévé változása

Jó eséllyel az emberek nagy része hallott már arról, hogy a csillagokban miért termelődik energia, és arról is, hogy ennek a folyamatnak egyszer vége lesz.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a csillagok olyan nagy égitestek, hogy a bennük összegyűlt anyagra úgy hat a gravitáció, hogy az anyag külső része annyira összenyomja a belső részét, hogy a belső részében úgynevezett termonukleáris folyamat zajlik le, vagyis az egyszerűbb részecskék összetettebb részecskékké alakulnak át (pl. első körben a hidrogén (a periódusos rendszer első eleme) héliummá (a periódusos rendszer második elemévé) alakul át). Ennek a termonukleáris folyamatnak köszönhetjük azt, hogy süt a Nap, vagyis, hogy a Föld bolygón olyan hőmérséklet van, ami lehetővé teszi az életet (ez persze csak egy szükséges, de nem elégséges feltétel a földi élethez).

A mi Napunk a becslések szerint az "életének" kb. felénél tart, még nagyjából 4-5 milliárd év van hátra addig, amíg a maihoz viszonylag hasonló formában fog létezni.
A méretéből kiszámítható, hogy az "életének" a végső szakaszában először vörös óriássá, majd azt követően fehér törpévé, végül fekete törpévé fog változni.
Az is kiszámítható, hogy még mielőtt vörös óriássá változna, több energiát fog termelni, fel fog melegedni annyira, hogy ennek következtében elpárolog a Földön lévő összes víz (ez a számítások szerint kb. 1 milliárd év múlva fog megtörténni).
Amikor a Nap majd vörös óriássá változik, a mérete nagyjából a Mars jelenlegi pályájáig fog terjedni, ami vélhetően azt fogja eredményezni, hogy a Nap el fogja nyelni a Föld bolygót.
Amikor fehér törpévé változik, már nagyságrendekkel kevesebb energiát fog termelni mint előtte, ami vélhetően azt fogja eredményezni, hogy ha maradnak is bolygók körülötte, akkor azokon a bolygókon nem lesz lehetséges a mai formában az élet.
Végül amikor fekete törpévé változik, szinte alig fog energiát termelni. Bár ahhoz, hogy egy fehér törpe csillagból fekete törpe legyen, a mai becslések szerint az univerzum eddig becsült koránál (kb. 13-14 milliárd év) is több idő kell, hogy elteljen (ma elméletileg még nem létezik egyetlen fekete törpe sem). Ez alatt az idő alatt az univerzum a mai becslések szerint annyira meg fog változni, szét fog tágulni, le fog hűlni, hogy a mi Naprendszerünktől függetlenül sem lesz lehetséges a ma ismert élet az egész univerzumban (legalábbis az univerzumnak azon részében, amit az emberiség érzékelni tud).

Mit tehet ez ellen az emberiség?

Ezek csak találgatások, fogalmam sincs, hogy ezek a jövőben megvalósíthatóak lesznek-e.

• Átköltözhet a Naprendszerünk Földtől távolabb lévő bolygóira, holdjaira (a vörös óriás időszakban).
• Ha valaha lehetséges lesz, módosíthatja a bolygók, például a Föld pályáját úgy, hogy az továbbra is megfelelő távolságra legyen a Naptól ahhoz, hogy lehessen rajta élet.
• Esetleg létrehozhat mesterségese légkört, ózon réteget, ózon réteghez hasonló védőpajzsot más bolygók, holdak körül, vagy a Föld esetén módosíthatja a jelenlegi légkört, ózon réteget (ez például a Nap felmelegedése esetén jöhet jól).
• A gázbolygókból, esetleg talán a Napból is létrehozhat további kisebb bolygókat (jelegleg a Naprendszer tömegének 99%-a a Nap).
• Átköltözhet más naprendszerekbe.
• Genetikailag módosíthatja magát az ember úgy, hogy zordabb körülményeket is túléljen vagy kevesebb energiát igényeljen.
• Esetleg az is sokat segítene, ha Dyson-gömböt hozna létre az emberiség a Nap körül, vagyis el tudná raktározni a Nap által kisugárzott energia jelentős részét, amit később fel tudna használni.

Linkek ezzel kapcsolatban:

• Túléli-e a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik?
• Tudósok megjósolták, hogyan fog elpusztulni a Nap
• A Naprendszer sötét jövőjébe enged betekintést
• Can a White Dwarf Have Habitable Planets? (videó)

A galaxisunk (Tejútrendszer) egyesülése az Androméda-galaxissal

Jó eséllyel azon múlik, hogy ettől az eseménytől kihalhat-e az emberiség, hogy a két galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyukak hogyan viselkednek majd, közel kerülnek-e a Naprendszerünkhöz.

"Ha feltételezzük, hogy a fekete lyuk távol marad tőlünk és az egyesült galaxis részei maradunk, akkor nem nagyon változik semmi, egészen addig, amíg a két galaxis közepén található szupermasszív fekete lyuk nem találkozik. Az biztos, hogy felfoghatatlanul sok energiát fog kibocsátani, de hogy ez miként hat majd ránk, az megjósolhatatlan."

szöveg forrása: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyok__12661793-mi-fog-tortenni-ha-a-mi-galaxisunk-tejutrendszer-osszeutkozik-egyesul-az-a

Jelenleg így látnánk az Androméda-galaxist az égen, ha fényesebb lenne:

Egyéb:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Androm%C3%A9da-galaxis_%C3%A9s_a_Tej%C3%BAtrendszer_%C3%BCtk%C3%B6z%C3%A9se

Mit tehet az emberiség?

Míg más forgatókönyvek esetén láttam ötleteket, amikor ez a forgatókönyv felmerült én csak az "addigra már biztosan ki fog halni az emberiség" érvet olvastam, hallottam.
Talán sokat segítene, ha az emberiség addigra sok naprendszert meghódítana, és talán az lenne a jó, ha ezek a naprendszerek a galaxis különböző pontjain lennének, bár sokkal valószínűbb, már ha a csillagközi utazás lehetséges ember számára, hogy az ember egymással szomszédos naprendszereket fog benépesíteni.

Lehetséges-e a csillagközi utazás, illetve az emberiség áttelepítése más csillagok bolygóira

Ma csak találgatások vannak arról, hogy a csillagközi utazás ember számára lehetséges-e, illetve ha lehetséges is, akkor más csillagok bolygóira (már ha vannak az adott csillag körül) le tud-e telepedni az ember.
Nyilván a Föld és a Mars nagyságrendekkel közelebb van egymáshoz, tehát a Földről a Marsra például vizet vagy egyéb élethez szükséges dolgokat szállítani sokkal könnyebb, mintha ezt két naprendszer között kéne megvalósítani. Az is elképzelhető, hogy két naprendszer között nem lehet elszállítani azt, ami ahhoz kell, hogy az ember letelepedhessen egy bolygón, majd terraformálhassa azt.

Ha nem lehetséges az ember számára a csillagközi utazás, akkor az emberi élet legfeljebb addig maradhat fenn, ameddig a Naprendszerünkben fennmaradhat az élet. Ez persze lehet, hogy sok idő, de ha azt vesszük, hogy mennyi naprendszer van a világon, akkor ahhoz képest egy óriási korlát.

A probléma alapvetően abból adódik, hogy két csillag között óriási távolság van, és vajon lehetne-e egyáltalán egy űrhajón annyi energiát tárolni, hogy az az űrhajó eljusson egyik csillag közeléből egy másik csillag közelébe (miközben a tárolt energiát folyamatosan használja fel).
Figyelembe kell venni azt is, hogy két naprendszer között nem igazán vannak olyan dolgok, amikből energiát lehetne nyerni (legalábbis a mai tudásunk szerint).
Sőt, arról nem is beszéltünk, hogy ha valahol a két naprendszer között egy nagyobb égitest az űrhajó felé haladna, akkor azt ki lehetne-e kerülni, illetve a kikerüléshez elhasznált energiával nem veszítenénk-e annyi energiát, hogy végül ne maradjon elég energia ahhoz, hogy elérjünk a célhoz.

Mit tehet az emberiség?

Ötletek azok vannak, de a mai tudomány állása szerint nem tudjuk például, hogy valaha tudunk-e olyan űrhajót gyártani, amit fel lehet gyorsítani a fénysebességgel veteksző mértékig, illetve, hogy ilyesmi lehetséges-e mint például a térhajlítás. A tudomány mai állása szerint az úgynevezett generációs hajó (amivel két csillagközött az utazás több tízezer évig tartana) megvalósítása is kétséges.

Linkek ezzel kapcsolatban:

• Megvalósulhat-e valaha a csillagközi utazás?
• Csillagközi repülés (wikipédia)
• Generation ship (wikipédia)
• A csillagközi utazás fizikája és technológiája (videó)

Lehetséges-e a galaxisok közötti utazás, illetve az emberiség áttelepítése más galaxisokba

Elsőre hasonló problémának tűnik, mint a csillagközi utazás, csak éppen a nagyságrend változik. Két galaxis között sokkal nagyobb távolság van, mint két naprendszer között. Tehát azok a felvetések, amik kétségessé teszik a csillagközi utazást, még valószínűtlenebbé teszik a galaxisok közötti utazást.
Illetve ebben az esetben van még egy olyan tényező is, hogyha egy galaxis távolodik tőlünk, akkor az oda utazó űrhajónak ennél a távolodási sebességnél gyorsabban kéne haladnia, ami még több energia.

Ha az emberi élet határa a mi galaxisunk, nevén nevezve Tejútrendszer, az is egy óriási korlát, de még ha a Lokális Galaxiscsoport galaxisait sikerül az emberiségnek benépesítenie, a többi galaxist sokkal nehezebb, vagy talán lehetetlen, mivel azok már távolodnak tőlünk.
Ha bárki megnézett már univerzumról szóló dokumentumfilmeket, akkor tudja, hogy az általunk látható univerzumban annyi galaxis van, hogy ha azt nagyságrendileg meg akarnánk becsülni, akkor egy egyes után sok nullát kellene írnunk.

• https://en.wikipedia.org/wiki/Intergalactic_travel

Hamis vákuum elmélet

"Ha valahol a világegyetemben megtörténne hogy bekerül az igazi vákuumba, akkor egy buborék formálódna, ahol a buborék belsejében az igazi, kívül pedig a hamis vákuum (a mi univerzumunk) van. Mivel az igazi vákuumnak kisebb az energiája, emiatt energetikailag kedvező, hogy a buborék növekedjen, minél nagyobb, annál gyorsabban. Így közel fénysebességgel fog ez a buborék tágulni, és elnyeli az univerzumunkat.
Na és akkor mi van a buborék belsejében: felszabadul a hamis vákuum energiája, ami hirtelen nagyon sok részecske képződéséhez vezet (kb. elképzelheted úgy mint az ősrobbanást, hogy van nagyon sok részecske egy kis térfogatban, ami tágul, de kiszámolták hogy az ősrobbanás esetén nem ez történt)."

szöveg forrása: gyakorikerdesek.hu

Ezzel kapcsolatban további linkek:

• Talán mégis elkerülhetjük a vákuumkatasztrófát
• How ‘vacuum decay’ could end the universe
• The Most Efficient Way to Destroy the Universe - False Vacuum (videó)

A Nagy Szűrő elmélete

A Nagy Szűrő valójában egy gyűjtőfogalom, olyan dolgok gyűjtőfogalma, amik miatt sok földönkívüli élet kihalhatott, és esetleg az emberiség is kihalhat a jövőben. Ez inkább a Fermi-paradoxonra (vagyis arra, hogy az univerzum miért nincs tele földönkívüli élettel) adott egy lehetséges válasz, de az emberiség múltja és jövője kapcsán is elgondolkodtató.

Ebbe az elméletbe például ilyesmi dolgok tartozhatnak:

• valahol kialakult az élet, de az egysejtűek nem fejlődtek többsejtűvé
• valahol kialakult az élet a tengerekben (nem feltétlenül vízben, hanem például folyékony metánban), de azok a tengerek elpárologtak
• ez utóbbinak az általánosítása, hogy valahol kialakult az élet, de a zordabb vagy változékonyabb természeti körülmények (pl. egy erős vagy tartós jégkorszak) véget vetettek az életnek
• valahol kialakult az élet, de nem alakult ki az eszközhasználat, vagy az értelmes élet (az ilyen életeknek könnyebben véget vethet például egy olyan természeti katasztrófa, amiket ma vagy akár a közeljövőben az emberiség ki tudna védeni)
• valahol kialakult az élet, de sosem jutott el a tudományuk az űrkutatásig (pl. mondjuk megragadt az ókori, középkori szinten), vagy esetleg csak eddig jutottak el, amíg egy természeti katasztrófa miatt ki nem haltak
• abba is gondoljunk bele, hogyha a dinoszauruszok nem haltak volna ki (vagy legalábbis sokkal tovább nem haltak volna ki), elképzelhető, hogy az emberi élet nem fejlődhetett volna ki, az pedig, hogy a dinoszauruszok kihaltak, jelenlegi tudásunk szerint egy véletlenszerű esemény (meteorbecsapódás) miatt történt meg... mekkora az esélye annak, hogyha máshol kialakult az élet, ott is történjen egy ilyen véletlenszerű esemény
• valahol kialakult az értelmes, eszközhasználó élet, de nem tartották fontosnak az űrben történő terjeszkedést
• valahol kialakul az értelmes élet, és a technológiai fejlődésnek egy bizonyos pontján létrehoz valami olyat, amivel kiírtja magát (manapság a mesterséges intelligenciát szokták sokszor felhozni, de akár olyasmire is gondolhatunk, mint mondjuk a részecskegyorsítókban végzett kísérletek, vagy egy mesterségesen létrehozott fekete lyuk), sokaknak biztosan az atomháború jut erről eszébe, viszont arról tudjuk előre, hogy milyen következményekkel járhat, itt pedig inkább olyan dolgokra kell gondolni, amikről nem sejtjük előre, hogy ekkora bajt okozhatnának
• esetleg a jövőben kiderülhet, hogy nem lehet bolygókat terraformálni (lakhatóvá tenni), csak embereket rövid időre más bolygókra küldeni
• lehet, hogy az univerzumnak voltak és lesznek olyan állapotai (még mielőtt megsemmisülne az univerzum), amikor az univerzum jelentős részén vagy akár az univerzum egészében nem alakulhatott ki, nem alakulhat ki élet (ha például volt ősrobbanás, akkor az univerzum életének elején (amíg szinte mindenhol csak hidrogén és hélium létezett), szintén nem alakulhatott ki élet)
• az univerzumnak vannak olyan szegletei, ahol kevesebb vagy akár nulla az esélye az élet, de legalábbis a papucsállatkánál bonyolultabb élet létrejövésének (pl. a gömbhalmaz típusú galaxisokban, kvazárok, magnetárok közelében), persze, ez a naprendszerek vagy a galaxisok közötti térben is így van, de ott még a csillagászathoz kevésbé értők sem várnák el, hogy élet, de legalábbis bonyolultabb élet létezzen
• voltak és/vagy lesznek olyan csillagászati jelenségek, amik megsemmisítik az életet például akár egy teljes naprendszerben, vagy teljes galaxisban, vagy galaxishalmazon belül, és amiket még nem ismerünk, vagy nem ismerünk pontosan

A korábbi alcímekben már szerepelt, hogy esetleg nem lehetséges a csillagközi, vagy a galaxisközi utazás (legalábbis ember vagy hasonló lény számára). Ez is egy lehetséges válasz arra, hogy miért hal ki az emberiség, illetve hogy miért nem találkoztunk olyan fejlett földönkívüli értelmes lényekkel, akik naprendszereket, esetleg galaxisokat hódítottak meg.
Talán ezt erősíti meg Almár Iván egyik gondolata, ő pontosan így fogalmaz: "a magam részéről azt tartom a leginkább elképzelhető általános magyarázatnak, hogy létezik egy ma még ismeretlen, de folyamatosan működő migráció-fékező mechanizmus, mint természeti törvény". Forrás: a lentebbi linkek közül: "Miért nem paradoxon a Fermi-paradoxon?"

Ha földönkívüli életről beszélünk, akkor azokat a csillagászati jelenségeket sem hanyagolhatjuk el, amikről az előszóban írtam, hogy kihagyom a felsorolásból, mert a földi életet jó eséllyel nem veszélyeztetik (közeli szupernóvarobbanás, közeli gammavillanás, vagy akár egy nagyobb aszteroida, vagy kisbolygó becsapódása abba a bolygóba vagy holdba, ahol az élet létrejött).

Ezzel kapcsolatban további linkek:

• raketa.hu - A nagy szűrő
• seti.blog.hu - A Nagy Szűrő ellen
• raketa.hu - A nagy szűrő, avagy miért jelezné az emberiség nagyon közeli végzetét, ha letűnt élet nyomára akadnánk a Marson
• seti.blog.hu - Miért nem paradoxon a Fermi-paradoxon?

Az univerzum "életének" vége

Erről rengeteg cikk és dokumentumfil készült már. Sőt az is változik, hogy éppen mit gondolnak a tudósok az univerzum keletkezéséről (pl. volt-e ősrobbanás, vagy nem volt) és változásáról (pl. tágul-e az univerzum vagy, nem tágul).

Manapság a legelterjedtebb elmélet az, hogy az univerzum tágul, ráadásul gyorsulva tágul, egyes cikkek szerint fénysebességgel, míg más cikkek szerint még a fénysebességnél gyorsabban. Ez esetben a tudósok azt jósolják, hogy az univerzum idővel elsötétül, kihül, és az életre teljesen alkalmatlan lesz. Sőt, ha kellően széttágul az univerzum, akkor még a jelenleg ismert részecskék is szétesnek, mármint nem lesznek atomok, molekulák, csak protonok és elektronok szétszórtan az űrben... vagy még azok is szétesnek.

Látványos videók arról, hogyan fog véget érni az univerzum

Az univerzum tágulásának a mintájára felmerülhet az is, hogy az univerzum egyszer majd összeszűkül, összetömörül, és úgy ér véget (ezután lehet találgatni, hogy vajon újjászületik-e).

Esetleg az is felmerülhet, hogy az élet úgy ér véget, hogy valahol keletkezik egy új ősrobbanás, és az az által születő, terjedő univerzum eltörli a már előtte létező univerzumban létező életet.

Aztán persze lehet fantáziálgatni, hogy az univerzum csak azon a részén tágul, amit az emberiség képes észlelni, de vannak olyan részei, ahol nem tágul, esetleg szűkül...

Biztosan lesznek még a mi életünkben is érdekes hírek az univerzum jövőjével, esetleg a kezdetével kapcsolatban is.

Ezzel kapcsolatos linkek:

• Dávid Gyula: Az Univerzum jövője (videó)
• Nem is tágul egyre gyorsabban a világegyetem?
• Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért
• Új elmélet oldhatja meg az univerzum tágulásának legnagyobb problémáját
• Így ér véget az Univerzum: nem elhaló nyöszörgéssel, hanem egy nagy robajjal

Utolsó gondolatok

Ez nem egy pesszimista cikk akart lenni. Sőt, én remélem, hogy az emberiség túl fogja élni legalább az univerzum "életének" végéhez képest mérve közelinek számító eseményeket (pl. a Nap vörös óriássá alakulását).
Azon kevesek közé tartozom, aki drukkol az emberiségnek, hiszen akármennyire is rosszat tesz az emberiség most a környezetével, egyszer majd, ha eljön az idő, a többi élőlény további élete csak az emberiség segítségével lehet hosszabb (például egy másik bolygóra, vagy naprendszerbe történő átköltözés esetén).
Számít-e ilyen dolgokban az, hogy mi, kis emberek mit teszünk? Nem tudom, de talán jobb lenne, ha több érdeklődést kapna az űrkutatás és az űrhajózás, legalább akkorát, mint az űrverseny idejében.

Egyéb linkek:

• Dávid Gyula: Az Univerzum története (videó lejátszólista)
• Utazás az univerzum szélére... és vissza (videó)
• Kurzgesagt - Universe and space (videó lejátszólista)