A holdraszállást sokan tagadják, de ma már sok cikk és videó van az interneten (magyar nyelvűek is), amikben megmagyarázzák, hogy miért nem lehetett kamu a holdraszállás, és cáfolják a holdraszállást tagadók érveit.
Viszont ennek ellenére nem találtam olyan cikket, ahol az összeset összegyűjtik. Azt nem mondom, hogy ez nekem sikerülni fog, de ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy sok megbízható forrást összegyűjtsek.
Ennek a bejegyzésnek tehát nem az a célja, hogy valami újat mondjak, főleg nem az, hogy meggyőzzem a holdraszállás-tagadókat (akik valamelyest belemerültek ebbe a témába, azok közül sokan azt gondolják, hogy nem is lehet), hanem a bejegyzés célja alapvetően csak gyűjtőmunka, habár egyes dolgok kapcsán én is leírom a meglátásaimat néha.
Sőt, még az sem célja a bejegyzésnek, hogy minden egyes, a Holddal kapcsolatos felmerülő kételyre megadja a választ, mert akkor olyan hosszú lenne, hogy nem olvasná el senki. Viszont ha valakit érdekel a téma, a bejegyzésben lesz sok link, amiket ha valaki elkezd olvasgatni, még többet tudhat meg a témában.
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21648728312/in/album-72157658601662068/
kép sorszáma: AS11-40-5878
A bejegyzésbe beillesztek videókat is, amik közül egyeseknek semmi köze nincs a bejegyzés adott szakaszához, hanem az egész bejegyzés témájához van közük.
Elképzelhető, hogy a linkek közül, amiket a bejegyzésbe beillesztek, lesz olyan, ami nem fog egy idő után működni. Nem, nem a NASA titkolta el, az internet egyszerűen ilyen. Viszont ebben segítségünkre lehet a https://web.archive.org/ honlap. Ha ide beírunk egy pontos honlapcímet, elképzelhető, hogy megtekinthetünk róla készült korábbi mentéseket. Sajnos az adott oldalon lévő képeket a tárolási kapacitás miatt nem mindig menti le a web.archive.org, a videókat meg pláne, de azt hiszem ez érthető, ha azt nézzük, hogy a "fél internet" le van mentve itt.
Az is lehet, hogy nem törlődik egy cikk, csak az oldal címe megváltozik. Ez esetben érdemes a cikk címe alapján rákeresni.
Tartalomjegyzék
Az itt látható alcímek nem fontossági sorrendben vannak felsorolva, hanem véletlenszerűen.
- A Szovjetunió elismerése
- Túl sok közreműködő
- NASA-tól független források
- Műholdképek a holdraszállások helyszíneiről
- A holdraszállások során készült fotók
- Miért nem jártak a Holdon űrhajósok több évtizede?
- A Holdról hozott kőzetek
- Amit az űrhajósok otthagytak a Holdon
- "Houston, baj van!" helyett "Houston, volt egy problémánk!"
- Az akkori számítástechnika
- Ha valami hiba történt volna, azt az egész világ látta volna
A holdraszállás-tagadók gyakori érveinek cáfolatai:
- A fotókon nem látszódnak a csillagok
- Néha lobog a zászló
- Egyes fotókon nem látszódnak a keresztek
- Az árnyékok néha olyannak tűnnek, mint egy műteremben
- Az árnyékban lévő tárgyak, emberek néha világosabbak
- Előtérben, háttérben lévő dolgok a fotókon
- Ha felgyorsítjuk a filmfelvételeket
- A világ talán leghíresebb hajszála/szőrszála
- Késleltetési idő
- Hogy maradhat meg a Holdon egy lábnyom
- Van Allen sugárzási övezet
- Szimulációk a holdraszállások előtt
- Ki filmezte Armstrong első lépéseit?
- A holdmodul által hagyott kráter
Egyéb:
A Szovjetunió elismerése
"A Hidegháború folyamán kevés dolog maradhatott titokban a két szuperhatalom előtt, főleg ha az adott esemény olyan óriási volumenű volt (lásd a közreműködők számát), mint az Apollo program. Ráadásul bizonyos aspektusait (rádióforgalom, rakétakilövés, az űrhajó földközeli mozgása stb.) nagy távolságból is jól nyomon lehetett követni. Ha valakiknek, akkor a nagy rivális szovjeteknek bizonyosan érdekükben állt volna leleplezni az amerikaiak esetleges trükkjeit, annál is inkább, mert ők maguk több hónapos lemaradásban voltak a saját Hold-programjukkal.
[...]
Mégis, a szovjetek soha nem vitatták annak sikereit - gyorsan belátták ugyanis, hogy nem is lehet azt megkérdőjelezni. A Szovjetunió mind tudományos, mind pedig politikai fronton elismerte riválisa (ellensége?) legnagyobb teljesítményét, majd szép csöndben kihátrált az űrversenyből."
a szöveg forrása:
Miben előzték meg a szovjetek az Egyesült Államokat az űrversenyben?
- az első szatellit pályára állítása (Szputnyik-1, 1957)
- az első élőlény, Lajka kutya világűrbe jutása (Szputnyik-2, 1957)
- az első emberi szerkezet a Holdon (Luna-2, 1958)
- az első űreszközről készített fotó (Luna-3, 1959)
- az első ember, Jurij Gagarin az űrben (Vosztok-1, 1961)
- az első női kozmonauta, Valentyina Tyereskova (Vosztok-6,1963)
- az első űrséta, Alekszej Leonov (Voszhod-2, 1965)
- az első puha landolás a Holdon (Luna-9, 1966)
forrás:
Ha ennyi mindenben leelőzték a szovjetek Amerikát, nem túl hihető, hogy szó nélkül hagytak volna egy kamu holdraszállást.
kapcsolódó érdekesség:
- hvg.hu - Ezért nem sikerült a szovjeteknek a holdra szállás
- index.hu - a Szovjetunió felbomlása után napvilágot láttak a titkos szovjet űrprogram részletei
- history.com - The Soviet Response to the Moon Landing?
- index.hu/tudomany/til - Szegény Lajka kutya élve megsült
- mult-kor.hu - A biztos halálba küldték az űrutazó Lajka kutyát
- index.hu - Az első, aki vissza is jött
- index.hu - Kiderült, mi okozta Gagarin halálát
- konteo.blogrepublik.eu - Gagarin-konteók
Készült egy SCI-FI sorozat, ami arról szól, hogy a szovjetek szállnak le előbb a Holdra. Ennek a címe For All Mankind.
Túl sok közreműködő
"az Apollo-programon közel 400.000 ember dolgozott (pilóták, mérnökök, csillagászok, programozók, adminisztrátorok stb.), akik a saját szűkebb szakterületükön kívül a fejlesztés több szakaszára is ráláttak. Ebből a hatalmas embertömegből SENKI nem állt ki a nyilvánosság elé, hogy a Holdra szállás kamu lenne. Azt pedig mindenki tudja, hogy ennyi ember egész egyszerűen nem tud megtartani egy ekkora horderejű titkot"
a szöveg forrása: galaktika.hu - Csapó 11 - kamu a Holdra szállás?
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a holdraszállás óta viszonylag sok idő eltelt. Ezalatt az idő alatt sem a Szovjetunió (később Oroszország), sem Kína, sem Japán, sem India, sem Európa nem hangoztatta a holdraszállást tagadók egyetlen gyakori érvét sem (nincsenek csillagok a fotókon, néha lobog a zászló, satöbbi), pedig azóta ezek az országok az űrkutatásban jelentős eredményeket értek el.
NASA-tól független források
"A Föld forgása miatt a NASA-nak szüksége volt kisegítő kommunikációs pontokra a Föld távoli pontjain is, hiszen egyébként naponta 12 órára elvesztették volna a kapcsolatot az űrhajósokkal. Ebből a célból egy spanyol (Madrid) és egy ausztrál (Honeysuckle Creek) NASA-vevőállomást építettek ki, valamint felhasználták az ausztrálok Parkesban lévő, 64 méteres rádioteleszkópját. 1969. július 20-án az ausztrálok váratanul váratlanul az érdeklődés középpontjába kerültek."
[...]
"A holdra szállás adását a nyugat-németországi Bochum rádióobszervatóriumban is vették közvetlenül. Később előállítottak egy sztereo hangfelvételt, amely bal csatornáján az amerikaiak által vett és forgalmazott adás hallható, a jobb csatornán a németek által a Holdról vett adás. Ők nem fogták természetesen közvetlenül az amerikaiak válaszait. Nem kétséges, hogy az adásokat a szovjetek is vették közvetlenül, de erről nincs publikus információ."
szöveg forrása: szkeptikus.blog.hu - apollo1969
Az alábbi videó a kicsit hatásvadász címe ellenére amellett hoz fel érveket, hogy a holdraszállás megtörtént.
Műholdképek a holdraszállások helyszíneiről
Ha valaki azt elhiszi, hogy űrtávcsövekkel távoli galaxisokról tudnak képeket készíteni, akkor a Holdon hagyott eszközökről ugyan miért ne tudnának.
"a holdraszállást megerősítette Oroszország, Kína és Japán; a Hold körül keringő műhold fotókat készített, amelyeken tökéletesen látni a leszállóegységeket, de még az űrhajósok lábnyomaiból álló útvonalukat is"
szöveg forrása: hogyanmukodik.com - Hatalmas ugrás vagy hatalmas hazugság?
Ezeket a képeket az ezen a linken található videókból vágtam ki:
Ezt a képet pedig innen töltöttem le:
- https://www.flickr.com/photos/47833278@N02/17229073722
Hasonló témájú linkek:
- https://science.nasa.gov/resource/apollo-11-landing-site
- https://en.wikipedia.org/wiki/File:Apollo_17_landing_site,_labeled.jpg
- holdfenyarnyek.wordpress.com - Távcsővel a Holdraszállások nyomában
- urvilag.hu - Az LRO első képei a régi holdi leszállóhelyekről
- https://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/09/07/uj_kepek_a_holdraszallas_helyerol/
A holdraszállások során készült fotók
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21689365691/in/album-72157658976934006/
kép sorszáma: AS17-134-20379
Próbáltam összegyűjteni néhány honlapot, ahol a holdraszállásokról, köztük az emberes holdraszállásokról láthatunk képeket, hol jobb, hol rosszabb minőségben. És hát mily meglepő... vannak köztük digitálisan felújított fotók is. De ez miért meglepő egyeseknek? Ez úgy általában igaz minden témára, amit fotózni szoktak.
- commons.wikimedia.org - Lunar photography during the Apollo program
- https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/albums/with/72157656754109323
- https://www.lpi.usra.edu/resources/apollo/catalog/70mm/
- https://www.gettyimages.com/photos/moon-landing-1969
- https://www.nasa.gov/history/alsj/picture.html
Arról, hogy a fotók miért nem hamisítottak, lásd ezt a videót (reklámot is tartalmaz):
Az első emberes holdraszállásról (Apollo 11) készült videó is érdekes lehet:
Miért nem jártak a Holdon űrhajósok több évtizede?
Röviden:
- véget ért az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny
- pénz, pénz, pénz
Hosszabban:
"Az, hogy pontosan miért volt fontos embert küldeni a Földhöz legközelebbi égitestre, igen jól dokumentált. A második világháborút követő úgynevezett „hidegháború” alatt az Egyesült Államok és a Szovjetunió egy korábban soha nem látott léptékű fegyverkezési versenybe kezdett, melynek során a két fél egymás közelében tudott maradni technikai téren. A verseny csúcspontja az volt, amikor mindkét oldal olyan hordozórakétákat fejlesztett ki, amelyekkel akár a világ másik oldalán lévő célpontokhoz is el tudott juttatni pusztító atomtölteteket."
[...]
"Amióta a hidegháborús feszültség elmúlt, nem volt, ami sürgetné a világ bármely országát űrprogramja gyors ütemű, óhatatlanul rendkívül költséges fejlesztésére. Többnyire a meglévő technika és az anyagiak határozzák meg a világ űrügynökségeinek képességeit."
szöveg forrása: mult-kor.hu - Miért nem jártunk már csaknem fél évszázada a Holdon?
"az amerikai lakosság valójában nem is akarja, hogy az Egyesült Államok újra elköltsön sok milliárd dollárt arra, hogy amerikai asztronauták szúrhassanak csillagos-sávos zászlókat kísérőbolygónk talajába"
szöveg forrása: index.hu - Az amerikaiak nem is akarnak visszamenni a Holdra
"a Hold egy darab kő, nincs ott semmi"
[...]
"mire az Apollo-11 sikerrel teljesítette a küldetését, a háttérben már kezdett fogyatkozni a gazdasági és politikai támogatás. A kaput végül az 1973-as olajválság tette be, ezután az űrkutatás is kénytelen volt húzni párat a nadrágszíjon.
Ennek megfelelően a NASA is inkább olcsóbb, ugyanakkor kevésbé látványos, tudományos missziókra kezdett fókuszálni. Ez alatt az első űrállomást, a Skylab-programot kellett érteni. Az űrhivatal másik célja a takarékosabb, modernebb űrhajók kifejlesztése volt. Ezzel párhuzamosan leállt a hatalmas Saturn V rakéták gyártása, melyek szükségesek voltak ahhoz, hogy kitörjünk a földi gravitációból.
Ahogy tehát a NASA fókuszt váltott, szépen eltűnt a Holdra szálláshoz szükséges eszközpark és technológia."
szöveg forrása: raketa.hu - Miért nem jártunk a Holdon közel fél évszázada?
"az űrverseny aranykorában a GDP 4.41%-át fordították a NASA fejlesztéseire, aztán elzárták a pénzcsapot, és 2015-ben a GDP-nek már csak a 0,47%-át kapták meg"
szöveg forrása: hogyanmukodik.com - Hatalmas ugrás vagy hatalmas hazugság?
kép forrása: en.wikipedia.org - Budget of NASA
Ha már grafikon, ez még esetleg érdekes lehet:
kép forrása: businessinsider.com - These charts show the immensity of the US' defense budget
"Szinte az összes űrkutatási szakember egyetért abban, hogy elsősorban nem tudományos vagy technológiai akadályai vannak a Holdra való visszatérének, hanem az imént említett politikai és azzal szoros összefüggésben lévő pénzügyi kérdések jelentik a fő buktatót. Ez annyira meghatározó tényező, hogy maga az Apollo-program is úgy ért véget, hogy a büdzsé visszavágása miatt előbb az Apollo–20, majd az Apollo–19 és az Apollo–18 küldetéseket is törölték, és kis híján erre a sorsra jutott a 17 és 16 is (ha Nixon elnökön múlt volna, az Apollo–15 lett volna az utolsó holdküldetés)."
szöveg forrása: index.hu - Miért nem ment vissza Amerika a Holdra?
A cikkben van egy ábra is, ami a régi holdraszállás (Apollo-program) költségeit hasonlítja össze az új holdraszállás (Artemis-program) költségeivel (és sok más dolog költségeivel). Az értékek milliárd dollárban értendők, a dollár 2019-es értékén átszámolva. Az ide beillesztett ábra csak egy része a cikkben szereplő ábrának:
a témához kapcsolódó videók:
- galileowebcast - szükség van-e űrkutatásra? (videó részlet)
- galileowebcast - az űrkutatás jövője (videó részlet)
- galileowebcast - Kerekasztal beszélgetés az űrhajózás jövőjéről (teljes videó)
A Holdról hozott kőzetek
"A Holdról származó kőzetek egyértelmű bizonyítékok. Természetesen ember nélküli expedíciók is hozhatnak vissza ilyen kőzetmintákat. Ilyen – visszatérő, automatikus – amerikai program nem volt. A szovjetek valamivel több, mint 300 gramm holdkőzetet voltak képesek visszajuttatni a Földre három, ember nélküli missziójuk során. Ehhez képest a hat sikeres, amerikai, emberes holdra szállás során 400 kilogrammnyi kőzetet hoztak vissza."
szöveg forrása: szkeptikus.blog.hu - apollo1969
"a legfontosabb kőzetminták vizsgálatából származó eredmény a holdi kráterkeletkezési ráta időbeni kalibrációja volt, főképpen a minták nagy része által lefedett, 3,8-tól 3,2 milliárd évvel ezelőttig tartó időtartamban. Ez elsőre minimális jelentőségű dolognak hangzik, mégis hatalmas tudományos előrelépést jelentett. A bolygótudományban egy felszín kráterezettsége (azaz a rajta lévő kráterek száma) annak korára utal. A lehető legpontosabb érték megállapításához azonban valamilyen kalibrációra van szükség, amire csak egy adott területről származó kőzetminták korának megállapításával és ennek krátersűrűséggel való összevetésével volt lehetőség."
kép és szöveg forrása: qubit.hu - Mi értelme volt a Holdra szállásnak tudományos szempontból?
egyéb cikkek ebben a témában:
Amit az űrhajósok otthagytak a Holdon
"Talán a legérdekesebbek az úgynevezett retroreflektorok. Ezek olyan prizmák, amelyek a rájuk eső fényt pontosan az érkezés irányába verik vissza. Két orosz automata holdjárgány (Lunokhod 1 és 2) visel ilyen kis retroreflektort a tetején. Egyikük ma is „megtalálható” földi lézersugarakkal. Az Apollo 11, 14 és 15 űrhajósai ezeknél nagyobb retroreflektorokat helyeztek el gondosan a Hold felszínén. Az Apollo 15 retroreflektora háromszor akkora, mint az előzők, ezért manapság leginkább ezt használják kísérletezésre.
Az új-mexikói Apache Point obszervatórium 3,5 méteres teleszkópját használják az úgynevezett APOLLO (Apache Point Observatory Lunar Laser-ranging Operation) projekt keretében a legpontosabb mérésekre. A kísérlet során pikoszekundum hosszúságú irányított lézerimpulzusokat bocsájtanak ki a retroreflektorok felé. Az impulzusok visszatérési idejéből milliméter pontosan mérhető a Hold távolsága."
szöveg forrása: szkeptikus.blog.hu - apollo1969
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21668697861/in/album-72157656675557684/
kép sorszáma: AS14-67-9386
egyéb cikkek a témában:
- en.wikipedia.org - List of retroreflectors on the Moon
- nasa.gov - Retroreflectors: From Apollo to Mars
- https://tmurphy.physics.ucsd.edu/apollo/lrrr.html
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21472205930/in/album-72157658601662068/
kép sorszáma: AS11-40-5948
"Az InSight Marsra érkezése előtt csak a Holdról állt rendelkezésre megbízható szeizmikus információ. Az űrhajósok által kihelyezett berendezések természetes holdrengéseket fedeztek fel, segítették a kéreg és a köpeny szerkezetének megértését, valamint alapvető információkat szolgáltattak a Hold magjáról is. A több mint 40 évvel ezelőtti mérések modern módszerekkel történő újrafeldolgozása a mai napig izgalmas felfedezésekhez vezet a Hold belső szerkezetével kapcsolatban."
szöveg forrása: qubit.hu - Mi értelme volt a Holdra szállásnak tudományos szempontból?
"Houston, baj van!" helyett "Houston, volt egy problémánk!"
"Az űrkutatás történetéből két híres idézet van, amelyet már gyermekkorban mindenki kívülről fúj: az egyik a "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek", a másik pedig a "Houston, baj van!" (Houston, we have a problem.) Az utóbbi mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, s az energiaellátó rendszer is működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben. A Holdra szállásról ezt követően már szó sem lehetett, azonban a három űrhajós végül sikeresen hazatérhetett.
Az űrutazásról 1995-ben nagysikerű amerikai film készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszerelésével. Azonban éppen az eseményeknek emléket állító hollywoodi produkció által terjedt el pontatlanul a Tom Hanks által kimondott híres idézet, amely valójában - a hangfelvétel tanúsága szerint, miután a hitetlenkedő földi irányítás megismételtetette - így szólt: "Houston, volt egy problémánk!" (Houston, we’ve had a problem here.)"
szöveg forrása: mult-kor.hu - Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk
Az akkori számítástechnika
"mai szemmel elképzelhetetlenül nehéz munkájuk volt: az IBM-lyukkártyákra írott programok módosítása hihetetlenül időigényes feladat volt, órákig tartott felvezetni egy-egy változtatást. Ráadásul mindent előre kellett megcsinálni, mivel a küldetés idején már nem volt lehetséges a korrekció, mivel az elfogadott programok a mai ROM-okhoz hasonlóan „bele voltak égetve” az eszközökbe, vagyis a hardver és a szoftver megbonthatatlan egységet alkotott. Épp ezért hallatlanul fontos volt az előkészítő fázis, a szimulációk időszaka. Ez abból állt, hogy a rendelkezésükre álló eszközök segítségével igyekeztek a lehető legtöbb hibát modellezni, hogy szoftveresen is fel tudjanak ezekre készülni."
szöveg forrása: itcafe.hu - Milyen szoftvereket és hardvereket használtak a holdra szállásnál?
"A holdra szálláskor aztán a lehető legkényesebb időpontban, a landolás megkezdésekor ütött be kis híján a katasztrófa. Amikor Armstrongék leszállóegysége elszakadt a parancsnoki modultól, és elkezdték a süllyedést a Hold felszíne felé, a számítógép az eredeti terveknek megfelelően, 85 százalékos terhelésen dolgozott. Buzz Aldrin a földi irányítás utasítására betáplálta a gépbe az 1668-as parancsot, ami a modul magassági pozícióját számolta ki és jelezte valós időben. A gép erre az 1201-es hibát dobta, vagyis túlterhelést jelzett. Aldrin újra beütötte az 1668-at – a géphez direkt egy túlméretezett billentyűzetet építettek, hogy a szkafanderek kesztyűiben is lehessen gépelni rajtuk –, az eredmény most egy másik túlcsordulási hiba, az 1202-es lett.
Úgy tűnt, a legfontosabb adatot, a felszíntől való távolságot nem tudják meghatározni landolás közben. Ez a küldetés azonnali megszakításával járt volna, hiszen nem tudnak biztonságosan leszállni (és akkor még szó sem volt arról, hogy Armstrong kénytelen lesz felülírni a landolás eredeti helyét, mert kiderül, hogy egy sziklákkal teleszórt krátert sikerült kinézni leszállóhelynek).
Itt jött a képbe a fedélzeti számítógép zseniálisan megalkotott szoftvere. A gép négy perc alatt ötször indította újra magát, és eközben, hogy csökkentse a saját terhelését, fokozatosan kilőtte az alacsonyabb prioritású feladatait. Így végül maradt számítási kapacitás a magasságmérésre, és az űrhajósok biztonságosan leszállhattak a Holdon.
A túlterhelést az okozta, hogy a számítógép továbbra is feldolgozta a parancsnoki modul radarjának adatait is, ami plusz 13 százalékot adott hozzá a terheléshez. Ez egy ismert hiba volt, az Apollo–5 repülése során fedezték fel a mérnökök. Viszont tudták, hogy a számítógép képes úgy kontrollálni magát, hogy megbirkózik a hibával, így inkább ennek tudatában indították az Apollo–11-et a Holdra, és nem kockáztatták, hogy egy új és alig tesztelt radarrendszerrel vágjanak neki az útnak."
szöveg forrása: index.hu - Gyengébb volt, mint egy Commodore 64, mégis elvezetett a Holdig
További cikkek ebben a témában:
- index.hu - Kőkorszaki informatikával a Holdra
- linux.com - How They Built it: The Software of Apollo 11 (web.archive.org)
Aki esetleg kételkedne, hogy akkori technológiával meg lehetett-e oldani a holdraszállásokat, talán még ezt a videót tudom ajánlani általánosságban ebben a témában:
- galileowebcast - amikor egy társadalom valamit meg akar csinálni, akkor megcsinálja (videó részlet)
- galileowebcast - A csillagközi utazás fizikája és technológiája (teljes videó)
Bónusz: laptopcafe.blog.hu - Szövőnők készítették az első űrszámítógépek memóriáját
Ha valami hiba történt volna, azt az egész világ látta volna
Pedig történt hiba, sőt, nem csak az oroszoknál (lásd N-1 rakéta), és nem is kicsi, az első sikeres holdraszállás előtt is (lásd Apollo 1), a holdraszállások közben is (lásd Apollo 13), és a holdraszállások után is (lásd Challenger-katasztrófa).
„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek” – furcsa belegondolni, de ezek a történelmi szavak el sem hangozhattak volna, ha 1967. január 27-én be nem következik az Egyesült Államok űrprogramjának első tragédiája, amikor az Apollo-program első emberes próbarepülésére készülő háromfős legénysége, egy hónappal a tervezett start előtt, egy gyakorlat során bennégett a parancsnoki modul kapszulájában.
szöveg forrása: index.hu/tudomany/til - Egy szerencsésebb világban nem Neil Armstrong lett volna az első ember a Holdon
Hibák jó eséllyel mindig fognak történni, például:
"Az ESA 2016-ban már tesztelt egyszerűbb fékezőrakétákat a Schiaparelli leszállóegységhez, de az végül szoftverhiba miatt lezuhant a Marson."
szöveg forrása: csillagaszat.hu - ExoMars: hogyan tartsunk életben egy 1 milliárd eurós űrmissziót?
A holdraszállás-tagadók gyakori érveinek cáfolatai
Az itt olvasható majdnem összes "érv, magyarázat" szöveg forrása: szkeptikus.blog.hu - apollo1969
Az alsó kettő kivétel, de azokat megelőzően külön jelzem a forrást.
A fotókon nem látszódnak a csillagok
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21472314838/in/album-72157658601662068/
a kép sorszáma: AS11-40-5857
"Érv: A Holdon készült fényképeken nem látszanak a csillagok, pedig az ég fekete és még légkör sem nehezíti a csillagok megfigyelését.
Magyarázat: A csillagok fényképezéséhez jó néhány másodperces záridőt (megvilágítási időt) kell alkalmazni, mert a csillagok azért bizony elég haloványak. A holdfelszíni tárgyak, az asztronauták a Nap fénye miatt nagyon világosak. Ezek fotózásához századmásodperces rekeszidőt kell alkalmazni (csakúgy, mint napfényes időben földi fotózáskor). Ez a rekeszidő alkalmatlan a csillagok fotózására."
Ehhez annyit tennék hozzá, hogy bárki, aki egy kicsit is foglalkozott fotózással (főleg régebben, vagy régi készülékekkel), megfigyelhette, hogy sokszor bizony a Földön készült fotókon sem látszódnak a csillagok, na persze az interneten vannak olyan fotók, amiken látszódnak a csillagok, sőt, az olyan fotók sem ritkák, amiken az csillagos égbolt úgy fest, akár egy National Geographic újság címlapján lévő képen.
A fotózás egyik legismertebb problémája, ha olyan helyen fotózol, ahol egyszerre vannak fényes és sötét dolgok. Ekkor általában a fotón vagy túl világos lesz az, ami világosabb, vagy túl sötét lesz az, ami sötétebb. Manapság gyakran alkalmazzák azt a trükköt, hogy készítenek egy világos, illetve egy sötét fotót is, és a két fotóból összeszerkesztenek egyet (vagy akár nem csak két fotót készítenek, hanem sokat, és a sokból szerkesztik össze a végeredményt). Ma már olyan fényképezők, sőt akár okostelefonok is vannak, amik úgy tudnak fényképezni, hogy ezt az összeszerkesztést automatikusan elvégzik (illetve akár a kép egyéb módon történő feljavítását is).
Egyrészt tippem szerint a NASA jó eséllyel akkor ezzel a problémával nem foglalkozott, hanem csak közölte a fotókat ahogy azok sikerültek, másrészt, ha meg is szerkesztette volna őket, abba is biztos lenne, aki belekötne, és akkor meg az lenne a baj, hogy a csillagoknak igazából nem is szabadna látdszódniuk :)
Hasonló le van írva itt is: index.hu/tudomany/til - Miért nem látszanak csillagok a Holdon készült fotókon?
Néha lobog a zászló
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21038629933/in/album-72157659014150521/
zoomolt kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Detail_of_Apollo_AS12-47-6897.png
kép sorszáma: AS12-47-6897
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21668759581/in/album-72157659014150521/
kép sorszáma: AS12-47-6983
Érv: A kitűzött amerikai zászló láthatóan lebeg, márpedig ez nem magyarázható az atmoszférával nem rendelkező Holdon.
Magyarázat: A zászló fémszálakkal valamelyest merevítve van, hogy ne fityegjen épp a szél hiánya miatt. Valójában mozogni a filmfelvételeken csak két esetben lehet látni. Egyrészt akkor, amikor éppen kitűzik, másrészt akkor, amikor a holdkomp felszáll. Első esetben maga az űrhajós „lengeti” azzal, ahogy a zászló nyelét csavaró mozdulatokkal befúrja a Hold talajba. A második esetben a holdkomp fúvókáiból szétáramló gáz lebegteti a zászlót. Sok más felvételen látszik a zászló, de azokon sosem mozog.
Egyes fotókon nem látszódnak a keresztek
Lásd ezeket a képeket: https://en.wikipedia.org/wiki/Moon_landing_conspiracy_theories#Photographic_and_film_oddities
"Érv: A fényképfelvételekre még a fényképezéskor automatikusan a későbbi adatfeldolgozást segítő hajszálkeresztek kerülnek. Ezek néhány esetben bizonyos tárgyak mögé kerültek, ami azt bizonyítja, hogy ezeket a fotókat utólagosan manipulálták, bizonyos elemeket később másoltak rájuk.
Magyarázat: A fényképezőgépbe épített hajszálkeresztek megakadályozzák, hogy ott fény kerüljön a fotólemezre, ezért ezek a területek feketék maradnak. Azonban ahol a kereszt nagyon világos térrészre esik, ott a környező részek túlexponálása miatt a a vékony leárnyékolt csík is exponálódik. Ez egy ismert effektus: a túlexponált régiók környezete is exponálódik a filmen. A példaképpen felhozott képeken mindig ez a helyzet: egy túlexponált fehér tárgy „elfedi” a hajszálkereszt átfedő részét."
Az árnyékok néha olyannak tűnnek, mint egy műteremben
Érv: Bár csak egy fényforrás van, a Nap, mégis, az árnyékok nem párhuzamosak. Ez is azt igazolja, hogy műtermi felvételekről van szó, több fényforrással.
Magyarázat: A különböző irányú árnyékokat egyrészt a parallaxishatás magyarázza, másrészt az, hogy a felszín nem egyenletes, és a lejtőkön, emelkedőkön az árnyékok látszólagosan más-más irányt mutathatnak egy adott nézőpontból.
Ez a rossz minőségű kép erről a honlapról származik:
https://www.iangoddard.com/moon01.htm
Bevallom őszintén, nem sikerült az eredetiek között megtalálni az ennek megfelelőt. Ha valaki esetleg elküldené kommentben, azt megköszönném.
Az árnyékban lévő tárgyak, emberek néha világosabbak
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21634088876/in/album-72157658601662068/
A kép sorszáma: AS11-40-5867
"Érv: A képeken az árnyékban lévő tárgyaknak, embereknek teljesen feketének – gyakorlatilag láthatatlannak – kellene tűnniük, mivel légkör hiányában nincs fényszóródás, és őket nem érheti fény egyáltalán. Mégis például a holdkomp árnyékában lévő űrhajós jól felismerhető.
Magyarázat: A tárgyak nem csak a nap direkt fényét kapják. A Hold felszíne nagyon jó fényvisszaverő képességű és ez felszínéről visszaverődő fény ad derítést a tárgyak napárnyékban levő részeinek. Egyébként a Föld is másodlagos fényforrásnak számít – csakúgy mint „itthon” a Hold, bár ez a hatás jóval kisebb, mint az előbb említett derítés."
Ennek a jelenetnek a CGI változatát az NVIDIA el is készítette, pont azért, hogy a fények, árnyékok viselkedését szimulálja benne.
Erről itt lehet bővebben olvasni:
Előtérben, háttérben lévő dolgok a fotókon
Érv: Bizonyos képeken pontosan azonos tájképi elemek szerepelnek, mégis az előtérben az egyiken más van, mint a másikon. Például az egyiken ott van a holdkomp, a másikon pedig nincs. Úgy tűnik, hogy ugyanazt a díszletet kétszer, két külön forgatáson használták fel.
Magyarázat: A tájképi elemek (dombok, hegyek) igen távoliak. Ezért egymástól viszonylag távolabbi pontokból is ugyanolyanoknak tűnnek.
Ez a rossz minőségű kép erről a honlapról származik:
https://www.iangoddard.com/moon01.htm
Bevallom őszintén, nem sikerült az eredetiek között megtalálni az ennek megfelelőt. Ha valaki esetleg elküldené kommentben, azt megköszönném.
Ha felgyorsítjuk a filmfelvételeket
Érv: Ha felgyorsítjuk a Holdon készült filmfelvételeket, akkor teljesen normális földi mozgást kapunk. A fizikai elméletek szerint ennek nem szabadna így lennie. Tehát a felvételeket egyszerű lassítással készítették.
Magyarázat: Ez egy érdekes érv. Valójában ha felgyorsítjuk az űrhajósok ugrándozásait, ugrálva haladását, akkor elég fura mozgást kapunk. Olyan gyors, mint a Földön, de valahogy fura. Éppen azt mutatja, hogy ez nem földi gravitáción lett felvéve. A későbbi Apollo-utazások során használt holdjárgányok mozgását figyelve még érdekesebb megfigyelést tehetünk. A kerekei által hátrafele felvert por teljesen szabályos parabolapályát írva hull vissza a talajra. A Földön ez a légkör miatt egyáltalán nem így történik. Ez is azt igazolja, hogy légüres térben készültek a felvételek.
A világ talán leghíresebb hajszála/szőrszála
Érv: Az AS16-107-17446 sorszámú NASA fotón látható egy kődarab, amelyen egy C betű van. Ez nyilvánvalóan egy kellék, amelyet megjelöltek, hogy a megfelelő helyre tudják tenni.
Magyarázat: A NASA hihetelen mennyiségű fotót tett közzé. Ezeket újra és újra továbbmásolták. Az eredetihez visszanyúlva állítólag látható, hogy azon még nincs C betű. Valószínűleg egy szőrszál került a filmre az egyik másolásnál. Nem szokás egyébként ilyenformán jelölni kellékeket. Egy betű nem is lett volna erre elég. Egyébként pontosan ez a kő látható az ezt közvetlen megelőző, AS16-107-17445 számú fotón is. Azon nincs C jel. Ezt hogy magyarázzák az összeesküvéselmélet-hívők?
AS16-107-17446 sorszámű kép:
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21651763756/in/album-72157658629322108/
AS16-107-17445 sorszámű kép:
kép forrása: https://www.flickr.com/photos/projectapolloarchive/21677824665/in/album-72157658629322108/
Hát most na... ilyen az amikor az egész világot át akarod ejteni, de véletlenül rajtahagysz egy kövön egy C betűt :)
Egyébként ha valaki megtalálja a teljes képet, amin szerepel ez a hajszál/szőrszál, kommentben írja már meg, mert én akármelyik teljes képet néztem az interneten, nem volt rajta C betű.
Késleltetési idő
Érv: A Holdkomp felszállásának felvételét nyilvánvalóan a Földről kellett irányítani. De a mozgó holdkompot lehetetlen követni a kamerával, amikor majdnem 3 másodperces késleltetés van a távolság miatt.
Magyarázat: Ez tényleg problémát okozott, és tudtommal az Apollo 15 és 16 esetében nem is sikerült. Az első sikeres felvétel az Apollo 17 holdkompjának felszállásáról készült (tehát harmadszorra). Ezen a felvételen is látszik, hogy a kamera minduntalan elmarad, nem a középpontban van a holdkomp, aztán majdnekm el is vesztik. A kezdet elég jól sikerül, de csak azért, mert a visszaszámlálásnál már 3 mp-nél elkezdék a kizoomolást.
Hogy maradhat meg a Holdon egy lábnyom
Érv: Hogyan maradhat meg az űrhajósok lábnyoma olyan szépen a Holdon, amikor ott csontszáraz a por. Száraz földi homokban nem maradna meg a nyom.
Magyarázat: Ez érdekes megfigyelés volt ténylegesen. A hazahozott porminákat elemezve kiderült, hogy a víz és szél hiánya miatt a porszemcsék nem legömbölyítettek (mint a földi homok), hanem éles szegélyekkel rendelkeznek. Ezek a szegélyek horgonyként kapcsolódnak egymáshoz, ezért tart jól alakot a holdi por. Hasonló finom szemcséjű földi porokban hasonlóan marad meg egy ilyen lenyomat.Tulajdonképpen ez a megfigyelés is éppen azt támasztja alá, hogy nem Nevadában készültek a felvételek!
Van Allen sugárzási övezet
kép forrása: spacecenter.org - What are the Van Allen radiation belts?
Érv: Az űrben az űrhajósok halálos sugárzást kaptak volna. A sugárzás a filmeket is tönkretette volna.
Magyarázat: Ténylegesen voltak aggodalmak, hogy az úgynevezett Van Allen övezeten való áthaladás 30 percében mekkora sugárzás éri az űrhajósokat. A földkörüli pályát elhagyó űrhajósok jó része (tehát nem csak azok, akik leszálltak a Holdon) esetén ténylegesen kialakult szürkehályog korai stádiuma. Ez éppen annak a bizonyítéka, hogy megjárták a Van Allen övet. A filmeket fém tok védte a sugárzástól.
Szimulációk a holdraszállások előtt
kép forrása: https://www.dvidshub.net/image/712379/apollo-lunar-landing-research-facility
Érv: Előkerültek fényképek egy amerikai területről, ahol láthatóan felépítették a holdfelszín egy részét és hatalmas darurendszerrel képesek voltak tárgyakat mozgatni, akár eljátszani a holdraszállást.
Magyarázat: Valóban! A Langley Research Centerben folyó szimulációkról és tesztekről például 1969. július 21-én beszámolt a The Times újság is. A tréning központról a NASA weboldalain sok fényképet találhatunk. Nem éppen titkos összeesküvésre utaló jelek! Ezek a tréningek elengedhetetlenek voltak a holdkompok kikísérletezésében, valamint az űrhajósok felkészítésében.
A most következő két "érv, cáfolat" szövege a következő oldalról származik: galaktika.hu - Csapó 11 - kamu a Holdra szállás?
Ki filmezte Armstrong első lépéseit?
Ha Neil Armstrong volt az első, aki a Holdra lépett, ki volt az, aki a kamerával rögzítette azt. Csak nem egy filmes operatőr?
Cáfolat: az általa, a holdkompra rögzített kamera tette lehetővé, hogy a történelmi pillanatot a Földön is láthassák.
A holdmodul által hagyott kráter
A kétkedők szerint a leszálló holdkomp fékezőrakétáinak jelentősen nagyobb nyomot kellett volna hagyniuk a felszínen, mint az a fotókon látszik.
Cáfolat: a leszállás utolsó pillanataiban a rakéták csak igen kevés erőt fejtettek ki. A felszínt csak a kiáramló gázok formálták, amelyek légkör hiányában jobban szétterültek, mint a földi körülmények között. A lábnyomoknál említett érv, a holdpor különbözősége is oka volt annak, hogy a leszállóegység csak csekély nyomokat hagyott.
Egyéb: "Sok szerencsét, Mr. Gorsky!"
Biztosan sokan ismerik, talán több verziója is létezik, de a lényege kb. ez:
"Majd akkor, ha a szomszéd kölyök felmegy a Holdra!"
Habár a sztori sokak szerint vicces, de...
"A NASA Headquarters honlapja szerint a történet kamu, Armstrong a Holdra szállás során nem ejtette ki a száján a Gorsky nevet. Az űrhajós bevallása során az anekdotát Buddy Hackett komikustól hallotta először. A Snopes szerint a sztori valamikor 1995 környékén jelent meg, és eredetileg inkább lehetett vicc, mint legenda."
szöveg forrása: urbanlegends.hu - Sok szerencsét, Mr. Gorsky!
Egyéb linkeket erről a témáról nem illesztek be, a fenti linket megnyitva talál több linket a cikkben beillesztve, aki szeretne.
Egyéb linkek a holdraszállással kapcsolatos kételkedés témában:
- https://www.urbanlegends.hu/tag/holdra-szallas/
- https://www.snopes.com/tag/moon-landing/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Moon_landing_conspiracy_theories
- https://konteo.blogrepublik.eu/2011/01/31/az-apollo-11-holdraszallasa/
